Hisztidin
Osztályozás:
Egyéb nevek:
L-hisztidin
A hisztidin egyike a esszenciális aminosavaknak, azaz olyanoknak, amelyeket az emberi szervezet nem tud saját maga szintetizálni, hanem táplálékkal kell pótolni. Először 1896-ban izolálta Albrecht Kossel német orvos, aki a fehérjékkel és aminosavakkal kapcsolatos kutatásaiért 1910-ben elnyerte a fiziológiai vagy orvosi Nobel-díjat.
A L-hisztidin megtalálható a marha-, sertés- és csirkehúsban, a tojásban, a szójában, a kukoricában és a babban.
A hisztidin fontos a szöveti struktúrák megfelelő növekedéséhez és helyreállításához. Fontos az idegsejteket védő mielinhüvelyek megfelelő felépítéséhez, és hasznos az Alzheimer- és Parkinson-kórban. Az L-Hisztidin szükséges a vörösvértestek termelődéséhez és a vérszegénység kezeléséhez. Védi a szöveteket a sugárzás vagy a nehézfémek okozta károsodástól; anyagcseréje pedig az immunrendszer működésében, a gyomorszekrécióban és a szexuális működésben szerepet játszó hisztamin és a karnozin szintéziséhez vezet. Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású. Elősegíti a szövetek növekedését és helyreállítását. Segít a szív védelmében a magas vérnyomás csökkentésével. Segít elnyomni az étvágyat.
A megemelkedett hisztidinszintet olyan betegségekben figyelték meg, mint a hisztidinémia, propionsavhiány (az aminosav-anyagcsere veleszületett hibája), leucinózis (juharszirupos betegség), asztma. Alacsony hisztidinszintet találtak reumás ízületi gyulladásban (krónikus ízületi betegség), krónikus veseelégtelenségben, tüdőgyulladásban szenvedő gyermekbetegeknél, egyes skizofrén és mániás betegeknél, valamint ADHD-s betegeknél.
A L-hisztidin megtalálható a marha-, sertés- és csirkehúsban, a tojásban, a szójában, a kukoricában és a babban.
A hisztidin fontos a szöveti struktúrák megfelelő növekedéséhez és helyreállításához. Fontos az idegsejteket védő mielinhüvelyek megfelelő felépítéséhez, és hasznos az Alzheimer- és Parkinson-kórban. Az L-Hisztidin szükséges a vörösvértestek termelődéséhez és a vérszegénység kezeléséhez. Védi a szöveteket a sugárzás vagy a nehézfémek okozta károsodástól; anyagcseréje pedig az immunrendszer működésében, a gyomorszekrécióban és a szexuális működésben szerepet játszó hisztamin és a karnozin szintéziséhez vezet. Antioxidáns és gyulladáscsökkentő hatású. Elősegíti a szövetek növekedését és helyreállítását. Segít a szív védelmében a magas vérnyomás csökkentésével. Segít elnyomni az étvágyat.
A megemelkedett hisztidinszintet olyan betegségekben figyelték meg, mint a hisztidinémia, propionsavhiány (az aminosav-anyagcsere veleszületett hibája), leucinózis (juharszirupos betegség), asztma. Alacsony hisztidinszintet találtak reumás ízületi gyulladásban (krónikus ízületi betegség), krónikus veseelégtelenségben, tüdőgyulladásban szenvedő gyermekbetegeknél, egyes skizofrén és mániás betegeknél, valamint ADHD-s betegeknél.
A hisztidin pótlása csökkenti az inzulinrezisztenciát, elnyomja a gyulladást és az oxidatív stresszt elhízott nőknél.
Az L-hisztidin hiánya esetén vérszegénység, csökkent agyműködés, szorongás, fokozott gyulladás a szervezetben és oxidatív stressz léphet fel.
Az L-hisztidin hiánya esetén vérszegénység, csökkent agyműködés, szorongás, fokozott gyulladás a szervezetben és oxidatív stressz léphet fel.
Blog
Fisetin: Új remény a sejtek egészségére
A fisetin egy természetes flavonoid, amely egyes gyümölcsökben és zöldségekben, például az eperben, az almában, a kiviben, a paradicsomban és a hagymában található. Ez a vegyület egyre nagyobb érdeklődésre tart számot potenciális egészségügyi előnyei miatt, különösen az öregedés és a sejtműködés támogatása terén.
Hibák a bőrápolásban
A megfelelő bőrápolás az egészséges és ragyogó megjelenés kulcsa. Mégis sokan követnek el olyan hibákat, amelyek károsíthatják vagy ronthatják a bőrt. Nézzük a leggyakoribb hibákat, amelyeket érdemes elkerülni.
Prebiotikumok: táplálkozás a bélrendszer és az egészség érdekében
A prebiotikumok az egészséges emésztőrendszer fenntartásának egyik legfontosabb tényezői. A probiotikumokkal ellentétben, amelyek közvetlenül élő mikroorganizmusok, a prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek a bélben élő hasznos baktériumok táplálékául szolgálnak. Miért olyan fontosak, és hol találhatjuk meg őket?
Természetes édesítőszerek: A cukor egészségesebb alternatívája
A természetes édesítőszerek egyre népszerűbbek a finomított cukor alternatívájaként. Édes ízt kínálnak, de gyakran alacsonyabb kalóriatartalommal és jobb táplálkozási tulajdonságokkal. Emellett kíméletesebbek lehetnek a szervezetünkhöz és kevésbé terhelik a vércukorszintet. Milyen típusú természetes édesítőszerek léteznek, és mi teszi őket egyedivé?
