Glutation

Mi a glutation?

Glutation egy természetes és nélkülözhetetlen molekula, amely a szervezet minden sejtjében megtalálható. Nem létezik gyakorlatilag olyan szervezet a Földön, amelynek ne lenne a sejtjeiben némi glutation. [1] Ennek legfőbb oka, hogy ez az erős antioxidáns az emberi szervezet egyik legvédelmezőbb molekulája. Megfelelő glutationszint nélkül a napjainkban rettegett egészségügyi problémák közül néhánynak, köztük a stroke-nak, az Alzheimer-kórnak és a szívbetegségeknek vagyunk kitéve. Ha azonban a glutation szintje megfelelő vagy magas, akkor ezt határozottan észrevehetjük a nagyobb energiaszintben, az egészségesebb bőrben, a megfelelő szív- és agyműködésben, és valószínűleg még a várható élettartamban is.

A glutation egy tripeptid, azaz egy fehérje, amely három aminosavból áll: cisztein, glicin és glutaminsav. A glutation, amelyet gyakran mesterantioxidánsnak neveznek, fokozza más antioxidánsok, nevezetesen az E- és C-vitamin, az alfa-liponsav és a CoQ10 felhasználását és újrahasznosítását.

A glutationnak két formája van: a redukált glutation (GSH vagy L-glutation), amely az aktív forma, és az oxidált glutation (GSSG). Amikor a GSH a sejtkörnyezetben járőrözik és elpusztítja az oxidáló szabad gyököket, oxidálódik és inaktívvá válik, GSSG-vé alakul. Szerencsére az inaktív GSSG a glutation-reduktáz enzim segítségével visszaalakítható a GSH aktív formájává. Ha ez az enzim túlterhelt, és túl sok oxidált GSSG halmozódik fel (az aktív GSH-hoz képest), sejtjeink fogékonnyá válnak a károsodásra.

Mitokondriális védelem

A mitokondriumok minden sejt "erőművei", amelyek a táplálékot ATP-vé (adenozin-trifoszfát) alakítják át a sejtek összes energiaszükségletének kielégítésére. A sejtekben lévő mitokondriumok az emberi testhez képest olyanok, mint a szív, amely vér helyett folyamatosan ATP-t pumpál. A szívverés - esetünkben a mitokondriumok - nélkül megszűnik az élet.

A mitokondriumok természetesen sokkal többet tesznek, mint energiát pumpálni. Saját DNS-ük is van, képesek információt közölni, felmérik a veszélyt, ha a sejt energiaszintje csökken, sőt, részt vesznek az apoptózisban (sejthalál) is, ami akkor következik be, ha egy sejt tartósan károsodik, és el kell pusztulnia. Emiatt a mitokondriumok a test szíve és lelke.

Ebben a szerepében a glutation gondoskodik arról, hogy a toxinok, például a nehézfémek, a szerves toxinok, sőt maguk a mitokondriumok energiatermelő folyamatának tényleges melléktermékei (oxidációs melléktermékek vagy szabad gyökök) ne károsítsák a mitokondriumokat. Az energiatermelés végső szakaszában például szervezetünk oxigént használ az ATP előállításához. Ez a folyamat azonban szuperoxidot, azaz túl sok elektronnal rendelkező oxigént termelhet, amely mérgező mindenre, ami körülötte van, legyen szó mitokondriumról, DNS-ről, fehérjékről vagy sejtmembránokról stb. A glutation azért van, hogy semlegesítse a szuperoxidokat és más hasonlóan káros oxidáló molekulákat.

Glutation újrahasznosítása

Elképzelhető, hogy a glutation előállításához vagy az inaktív GSSG-ből az aktív GSH-ba való visszaforgatásához sok energiára (ATP) van szükség. Szerencsére sejtjeink nagy mennyiségű glutationt tartalmaznak. Ugyanannyi glutationt tartalmaznak, mint glükózt, káliumot és koleszterint.

A glutation szerepe a szervezetben

A glutation fontos szerepet játszik egészségünkben. A glutation néhány fő szerepe:

Az öregedés elleni védelem
Az antioxidáns védelem
Méregtelenítés
Energiatermelés

A glutation azonban felelős:

Cisztein lerakódásért
Celláris jelátvitelért
Enzimfunkció
Cellosztódás

glutation a sejtek és a mitokondriumok szintjén játszik, az egészségügyi előnyök valóban mélyrehatóak.

Antioxidáns védelem

Az antioxidánsok feladata az öregedés lassítása, azaz szervezetünk védelme a szabad gyökök okozta károsodástól vagy "oxidációtól". Valahányszor eszünk, lélegzünk vagy mozgunk, a szervezetünk a táplálékból létrehozott üzemanyagot használja fel az energiatermeléshez. De akárcsak egy autó, amely a benzin felhasználásával káros melléktermékeket, például kipufogógázt bocsát ki, testünk energetikai erőfeszítéseinek is van egy veszélyes mellékterméke - a szabad gyökök.

A szabad gyökök az oxigén erősen reaktív formái, amelyekből hiányzik egy elektron. A szabad gyökök ellopják a hiányzó elektront a normális sejtektől, károsítva azok DNS-ét. Egyes becslések szerint testünk minden egyes sejtje naponta 10 000 oxidatív találatot kap a DNS-ére. Az antioxidánsok pontosan a szabad gyökök által okozott károk ellen hatnak. A glutation a szervezetünk fő antioxidánsa, amely közvetlenül kötődik a sejtmembránokat károsító oxidatív vegyületekhez. A DNS-t, az energiatermelést stb. Azonnal semlegesíti az oxidánsok széles skáláját, beleértve a szuperoxidot, a nitrogén-oxidot, a széngyököket, a hidroperoxidokat, a peroxinitritet és a lipideket. [2]

Méregtelenítés

A méregtelenítés három fázisból áll. A méregtelenítés első fázisában a méreganyagokat, mint például a füst, alkohol, koffein, dioxinok, gyógyszerek, sugárzás, nehézfémek, peszticidek és más rákkeltő anyagok a mitokondriális citokrómokban található speciális fehérjék részben feldolgozzák.A feldolgozás során a részben feldolgozott méreganyagok sajnos még veszélyesebb szabad gyökökké alakulhatnak. Ezek nemcsak károsak, hanem nagyon gyorsan kimeríthetik a glutationt is, ami egyensúlytalanságot okoz az 1. és a 2. fázis aktivitása között. Az 1. fázis méregtelenítése során keletkező köztes formák felhalmozódása miatt toxikus reakciók léphetnek fel, így további munkára van szükség a méreganyagok feldolgozásához és kiürítéséhez.

A méregtelenítés második fázisában a különböző enzimek közvetlenül az 1. fázisban részben lebontott és feldolgozott toxikus anyagokra, például a nehézfémekre és a szerves toxinokra hatnak, azáltal, hogy védő vegyületekhez kötik őket, ezáltal hatástalanítva a toxinokat. Ezt a kötést "konjugációnak" nevezik, és a glutation központi szerepet játszik. Az egyik ilyen speciális enzimcsoport, a glutation-S-transzferáz (GST) glutationt köt az 1. fázisú méregtelenítés melléktermékeihez, és semlegesíti azok toxikus potenciálját. Ezzel egyidejűleg ezeket a mérgező anyagokat vízoldhatóbbá teszi, és felkészíti őket a kiválasztásra. Vannak más 2. fázisú enzimek és fehérjék, amelyek hasonló feladatokat látnak el, de glutation nélkül ezek a többi enzim nem tudna megfelelően működni. [3]

Mihelyt a méreganyagok egyesülnek, készen állnak arra, hogy a szervezetből, főként a vesék (vizelet) és a máj (epe) által eltávolításra kerüljenek. Az eltávolítás a 3. fázisú méregtelenítésnek tekinthető.

Energiatermelés

Amint már említettük, az energiatermelés minden sejtünkben (a vörösvértestek kivételével) a mitokondriumokban található. A glutation részt vesz a mitokondriumok védelmében a szabad gyökök vagy más "oxidatív" károsodások ellen. Ha a mitokondriumokat oxidatív molekulák támadják meg és károsítják, lelassulnak és kevesebb ATP-t kezdenek termelni. A kevesebb ATP-vel a sejt többi része is lelassul.

A helyzetet tovább súlyosbítva, a sérült mitokondriumok is hibásabbá válnak, és több szabad gyököt kezdenek termelni. Ezek a szabad gyökök viszont még több mitokondriális károsodást okoznak, ami az alacsony energia és a még több károsodás ördögi körét hozza létre.

A stressz is szerepet játszik az energiatermelés során. Minél nagyobb az energiaigény (gyorsabb anyagcsere, testmozgás, stressz stb.), annál többet kell dolgozniuk a mitokondriumoknak, és annál több szabad gyököt termelnek. Mint már említettük, a GSH megköti ezeket a szabad gyököket, és enyhíti az "oxidatív stresszt" nemcsak a mitokondriumokban, hanem a sejt többi részében is. Ennek során a GSH oxidálódik és GSSG-vé alakul át. A glutation-reduktáz enzim segítségével újrahasznosítható, és visszaalakulhat a glutation (GSH) aktív formájává.

Hogyan jelentkezik az alacsony GSH/GSSG szint? Ez lehet fáradtság, szellemi fókusz hiánya, agyi köd, izomfáradtság és fájdalom.Ezek a tünetek nem csak krónikus betegségekkel járnak, mégis a "mitokondriális diszfunkció" következményei, ami akkor következik be, amikor a mitokondriumok elveszítik a GSH védelmét. Ekkor a szabad gyökök megtámadják a mitokondriumokat és csökkentik a sejtek energiáját. [4] Az olyan autoimmun betegségeket, mint a szklerózis multiplex, a Crohn-betegség, a reumatoid artritisz, a cukorbetegség, a Lyme-kór, a nehézfémterhelés, az organotoxinok és mások, az alacsony GSH-szint okozza.

Glutation-hiány és betegségek

A glutathione nagyon sebezhetővé teszi szervezetünket az oxidatív stresszel és a gyulladással szemben, amelyek a gyorsabb öregedés és a krónikus betegségek okai. Ha túl kevés GSH van, nem tudunk harcolni a sejtek mitokondriumai ellen. Ennek eredményeként fáradtabbnak kezded érezni magad, mert a mitokondriumok kevésbé hatékonyak az oxidáció során. Az oxidáció által okozott szabadgyök-károsodás aztán az immunrendszeredet indítja be a sejtkárosodás kijavítására. Nem meglepő, hogy a csökkent glutationszint számos betegség, köztük a szívbetegség és a cukorbetegség kockázatát növelheti.

Tényezők, amelyek csökkenthetik a glutation szintjét:

Kémiai mérgeknek való rendszeres kitettség
Kadmiumnak való kitettség
Smoking
Szegény étrend
Stressz
Egyes gyógyszerek
UV expozíció

A felsorolt tényezőkön kívül egyes betegségek is csökkentik a glutation szintjét. Az alacsony glutationszinttel összefüggésbe hozható leggyakoribb betegségek közé tartoznak:

AIDS/HIV
Makuláris degeneráció
Parkinson-kór
Cukor
Hepatitida
Rakovina
Alzheimer-kór
Májbetegség
Sickelsejtes vérszegénység
Sztroke
Szívbetegség
Fertilitás

Agyi egészség

Az életkor előrehaladtával gyakori a könnyű felejtés, a koncentrációs nehézség vagy a nevek megjegyzése. Ezt szaknyelven neurodegenerációnak nevezik, egy olyan folyamatnak, amelynek során az agyunkban lévő idegsejtek károsodnak, sőt akár el is pusztulhatnak. Az agy ilyenkor nem tud teljes kapacitással működni. Bár ez a folyamat elkerülhetetlen, legalább lassítható, vagy akár teljesen visszafordítható, és ebben a glutation fontos szerepet játszik.

Szív és szív- és érrendszeri

A szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kampányok és felvilágosítás, beleértve a kockázati tényezők korai felismerését, ma már többnyire mindennaposak. A glutationnak a lipidoxidációt semlegesítő képessége miatt a szívinfarktus és a stroke megelőzésében betöltött szerepéről azonban még mindig kevés információ áll rendelkezésre. Ez azért nagyon fontos, mert gyakorlatilag minden betegség az artériás plakkok vagy lerakódások lerakódásával kezdődik az artéria falán. A koszorúér- vagy artériás plakkok (ateroszklerózis) fokozatosan alakulnak ki, ahogy a vérben lévő koleszterinrészecskék, például az LDL, a lipidek oxidálódnak, ezáltal károsítják az erek bélését és plakkokat képeznek. Amikor ezek a plakkok végül megrepednek és elszakadnak, olyan elzáródást okoznak, amely elzárja a véráramlást, és szívrohamot vagy stroke-ot okoz.

A glutation-peroxidáz nevű enzim segítségével a szabad gyökök, a hidrogén-peroxid, a lipid-peroxidok és a peroxinitrit aktiválják a glutation-peroxidációt, ami ezt a lipidoxidációt okozza. Ily módon a glutation segít megelőzni a károsodást és csökkenti a szívroham kockázatát.

A németországi 643, koszorúér-angiográfián átesett beteggel végzett vizsgálatban azoknál, akik szívrohamban haltak meg, sokkal alacsonyabb volt a glutation-peroxidáz szintje, mint azoknál, akik túlélték. [5] Ebben az esetben ez azt jelenti, hogy ha nincs elég glutationunk az artériáink károsodásának megelőzésére, akkor fokozottan kitesszük magunkat a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának.

Gyulladás

A gyulladás az elmúlt évtizedben sokat vitatott téma volt. Sokan azonban még mindig nem értik, hogy miért a gyulladás áll a legtöbb egészségügyi probléma hátterében. A gyulladás minden krónikus betegségben jelen van, a cukorbetegségtől a szívbetegségen át a rákig. A gyulladás azonban kis mennyiségben a fertőzések elleni küzdelemhez is szükséges.

Minden sérülés gyulladásos választ válthat ki. Legyen szó traumáról, fertőzésről, méreganyagokról vagy allergiáról. Először a sérült területen lévő erek és hajszálerek elkezdenek kitágulni és megnyílni, hogy a gyógyító vegyületek minél gyorsabban eljuthassanak a sérült területre. A területet elárasztja a folyadék. Ezután a sérült területet elkezdik lezárni a fehérjék, amelyek segítenek megakadályozni a baktériumok és toxinok terjedését a környező szövetekben. A vér- és nyirokerek elzáródása okozza a gyulladás fizikai megnyilvánulásait, nevezetesen a bőrpírt, a fájdalmat, a merevséget, a mozgáshiányt és a duzzanatot. Mint mindennek a szervezetünkben, a gyulladásnak is számos szabályzója van.A sérülés észlelésekor a szervezet elkezd egy ciklooxigenáz-2 (vagy COX-2) nevű enzimet termelni, amely beindítja ezt az egész gyulladásos folyamatot. A COX-2 jelzései viszont rövid élettartamú jelzőmolekulákat, a 2-es sorozatú prosztaglandinokat termelnek. Ezek a gyulladáskeltő hormonok elősegítik ezt a gyulladásos folyamatot, és segítik a szervezetet a sérült terület gyógyulásában. Miután a teste elvégezte a feladatát, vissza kell térnie a normális állapotba, és ki kell kapcsolnia ezeket a hormonokat. Ehhez COX-1 enzimeket szabadít fel, amelyek jelzik az 1-es és 3-as sorozatú prosztaglandinok felszabadulását, amelyek gyulladáscsökkentő hatásúak. Valójában a környezeti mérgek, a táplálkozásunk, a stressz és más, a rossz életmóddal kapcsolatos problémák kikapcsolják ennek a rendszernek az ellenőrzéseit és egyensúlyát, és arra ösztönzik a szervezetet, hogy több gyulladáskeltő prosztaglandint termeljen, és kevesebb gyulladáscsökkentőt. Ennek eredményeként sokan szenvednek krónikus szisztémás gyulladástól. A glutation szintjének kiegyensúlyozása helyreállíthatja az immunrendszer azon képességét, hogy a krónikus gyulladást ellenőrzés alá vonja.

Immunitás

A glutation segít immunrendszerünknek egészségesen működni, és felkészíti a szervezetet a fertőzések elleni küzdelemre. Míg C-vitamin úgy tűnik, hogy minden elismerést megkap, ha az immunitásról van szó, a glutation egy alulismert kisebb szereplő, amely megérdemli a főszerepet.

Kutatások szerint az aktív glutation (GSH) felkészíti a fehérvérsejteket, például a természetes ölő (NK) és T-sejteket, hogy felvegyék a harcot a szervezetünkben lévő fertőzésekkel szemben. A GSH-val felerősített T-sejtek több fertőzésellenes anyagot, például interleukin-2 és -12 (IL-2, IL-12) és interferon-gamma anyagot tudnak termelni, amelyek így a bakteriális és vírusfertőzések ellen küzdenek. [6]

Egy tanulmány szerint a GSH megduplázta az NK-sejtek citotoxikus (a betolakodókat megölő) képességét mindössze hat hónapos használat után. Azt is kimutatták, hogy a glutation közvetlen antibakteriális hatással rendelkezik, segítve a makrofágokat - az immunrendszer egyik sejtjét - a tuberkulózist okozó baktérium (Mycobacterium tuberculosis) elleni küzdelemben. [7] Ebben a tanulmányban a kutatók megállapították, hogy "a GSH számos sejt, köztük az immunrendszer sejtjeinek viselkedését modulálja, fokozza a veleszületett és adaptív immunitást, és védelmet nyújt a mikrobiális, vírusos és parazita fertőzésekkel szemben". [8]

Sok krónikus fertőzés, például az EBV, a hepatitis, a herpeszvírusok és a Lyme-kór deregulálhatja és elnyomhatja az immunrendszert. A glutation visszafordíthatja ezt a szuppressziót.

Sportteljesítmény

Úgy tűnik, hogy a glutation edzés előtt alkalmazva fokozhatja a sportteljesítményt. Egy nyolc férfin végzett kis vizsgálatban, akik edzés előtt 1000 mg glutationt kaptak, jobban teljesítettek, kevésbé érezték magukat fáradtnak, és alacsonyabb volt a vér tejsavszintjük, mint a placebocsoportnak. [9] Ez azért jelentős, mert a szervezet megemelkedett tejsavszintje fáradtsághoz, alacsony vérnyomáshoz, izomfájdalomhoz, a testhőmérséklet csökkenéséhez és légzési nehézségekhez vezethet.

Autizmus

Az utóbbi években egyre nő az autista gyermekek száma. Még az autizmus kezelésében is nagyon előnyössé vált a glutation. Az egyik figyelmeztető jel, amit az autizmus spektrumzavarban szenvedő gyermekeknél látunk, éppen az alacsony glutationszint.Új kutatások szerint a liposzómás és transzdermális glutation segíthet a plazma GSH-szintjének növelésében autista gyermekeknél. [10]

Perifériás érbetegségek

A szívbetegségekhez és a stroke-hoz hasonlóan az érelmeszesedés is érintheti a karok és lábak perifériás ereit vérrel ellátó artériákat. A perifériás érbetegség (PVD) akkor jelentkezik, amikor a beszűkült erek nem szállítanak elegendő vért az izmokhoz. A PVD jellegzetes tünetei az izomfájdalom és a járás közbeni fáradtság.

Bőr egészsége

A férfiakat és a nőket szó szerint lenyűgözi a bőrük megjelenése. Legyen szó pattanásokról, ráncokról, száraz bőrről, ekcémáról vagy a szem körüli puffadt területről. Mindenki szép és hibátlan bőrre vágyik. Azonban a különböző külső hatásoknak való kitettség, mint például a nap vagy a szél a szabadtéri tevékenységek során, szedheti áldozatait, ami száraz vagy ráncos bőrt és foltokat eredményezhet, amelyek középkorban is kialakulhatnak. Ha ehhez hozzáadjuk a kiegyensúlyozatlan étrendet, a stresszt, a mozgáshiányt és a középkorban (és azon túl) bekövetkező hormonális változásokat, nem csoda, hogy a krémek és a különböző öregedésgátló szérumok nem biztos, hogy segítenek. A problémát belsőleg is megoldhatjuk, és hagyhatjuk, hogy a sejtek meggyógyítsák és regenerálják magukat, hála a glutationnak. A glutation nemcsak a bőr melanin (pigmentáció) szintjét csökkenti, hanem a ráncok megjelenését is csökkenti, és növeli a bőr rugalmasságát.

A glutation a bőr pigmenttermelésében és a melanin termelésében részt vevő egyik enzim, a tirozináz gátlásában működik. Négy tanulmány áttekintése megerősítette, hogy a glutation szedése a bőr némi világosítását eredményezi, és azt is, hogy csökkenti a pikkelysömör (psoriasis) tüneteit, ha a glutationt a GSH-t tartalmazó tejsavófehérje bevitelével támogatjuk.[11]A glutation nemcsak a bőrt világosítja, hanem a ráncok megjelenését is csökkenti.

2-es típusú cukorbetegség

A 2-es típusú cukorbetegség sajnos a legtöbb országban egyre gyakoribb. Ez a betegség fokozatosan gyengít és károsít (a magas vércukor - glükóz - által) mindent az erektől kezdve a szemen, a veséken és az idegeken át az "oxidatív stressz" (emlékszik a "szabad gyökökre" vagy reaktív oxigénfajokra (ROS )? Ahogy az oxidatív stressz növekszik, a glutation antioxidánsként elhasználódik, és az aktív GSH kimerül.

Ez tényként igazolódott a 2-es típusú cukorbetegeknél. A glutation szintje hiányos volt a nagy oxidatív stressz miatt, amely károsította a szöveteket, különösen, ha a vércukorszint magas. Amikor a cukorbetegek a glutation előanyagát, a ciszteint és a glicint kapták, a szintjük glutation szintje emelkedett, és oxidatív stresszük csökkent, ami arra utal, hogy a GSH-pótlás igen előnyös lehet a 2-es típusú cukorbetegséggel járó oxidatív stressz és szövetkárosodás megelőzésében. [12]

COPD

A krónikus obstruktív tüdőbetegség a belélegzett levegőben lévő káros anyagokra és gázokra adott kóros gyulladásos válaszreakció eredménye. Az alacsony glutationszintet összefüggésbe hozták a tüdőnyálkahártya rendellenességeivel, a normális glutationszint pedig éppen azáltal védhet a gyulladás ellen, hogy megvédi a tüdőszövetet a szabad gyökök hatásától. [13]

D-vitamin

A D3-vitamin az orvostudományban forró téma, mert szabályozza az immunrendszert. Eredetileg úgy gondolták, hogy csak a kalcium-anyagcserében és a csontképzésben játszik szerepet, ma már tudjuk, hogy az alacsony D3-vitamin-szint növelheti a szívroham, az asztma, a cukorbetegség, a magas vérnyomás, a szklerózis multiplex és az időseknél a csökkent agyműködés kockázatát. Érdekes, hogy az alacsony D3-vitamin-szint alacsony glutation-szinttel is összefüggésbe hozható. Ha a glutation szintje alacsony, a D3-vitamin nem működik olyan hatékonyan. [14]Más szóval a D-vitamin pótlása nem elég. Ideális esetben gondoskodnia kell a megfelelő glutationszintről is.

Metiláció

A metiláció elengedhetetlen az emberi túléléshez, és szerves része annak is, ahogyan a nap minden másodpercében működünk. Szabályozza a transzmittereket, az agyműködést, a hangulatot, az energiát és a hormonszintet. El kell mondani, hogy a metiláció szinte szinonimája a fizikai működésnek. A metilációs ciklus egyik legjobban vizsgált terméke, a homocisztein, a metiláció és a glutation-termelés közös kapcsolata. A glutation-termelés tehát a jól működő metilációs ciklustól függ, amely elegendő homociszteint biztosít.

Másrészt tegyük fel, hogy a glutation termelés folyamata nem működik megfelelően. Ebben az esetben a folyamat visszaesik, és a homocisztein szintje megemelkedik, ami további nyomást gyakorol a metilációs ciklusra, hogy azt eltávolítsa. A magas homociszteinszint azért jelent problémát, mert összefüggésbe hozható a szívbetegségekkel és az érelmeszesedéssel. [15]

Azokban az emberekben, akiknek enzimhiányuk van, vagy olyan mutációkkal vannak problémáik, amelyek befolyásolják a homociszteinből történő glutation-termelést, a metilációs ciklus nyomás alá kerül a felesleges homocisztein eltávolítása miatt. A metiláció bonyolult folyamat. A legfontosabb, hogy ne feledjük, hogy az alacsony metiláció egyenlő az alacsony glutationnal, és hogy az alacsony glutation lassítja a metilációt. Ezek kölcsönösen függenek egymástól.

A glutationban

Néhány élelmiszer tartalmaz glutationt. Ezek közé tartozik a spárga, az avokádó, a káposzta, a kelbimbó, a spenót, a brokkoli, a fokhagyma, a metélőhagyma, a paradicsom, az uborka, a mandula és a dió. Más tényezők, például a tárolás vagy a főzés szintén befolyásolhatják ennek az antioxidánsnak a szintjét. Ezen élelmiszerek főzése 30-60%-kal csökkentheti a glutation szintjét. Szerencsére fogyaszthatunk olyan ételeket, amelyek gazdagok glutation-prekurzorokban, azaz ciszteinben és más kéntartalmú élelmiszerekben.

Whey protein

A kén a glutation része, ezért olyan aminosavakban gazdag fehérjékre van szükségünk, mint a cisztein, a glutamát és glicin. A tejsavófehérje gamma-glutamilciszteint tartalmaz, amely ciszteinhez kötött glutamin. Mivel ez a kombináció megkerüli a glutation termelésének első lépését a sejtjeinkben, elengedhetetlen a magasabb glutationszint elősegítéséhez a táplálkozásunkkal.

Az Alliumot tartalmazó élelmiszerek

Az Allium egy olyan kénben gazdag növényfajta, amely a glutationszintézis előanyaga. Ilyen például a fokhagyma, a hagyma, a metélőhagyma, a búza, a mogyoróhagyma és a póréhagyma.

Az alfa-liponsav regenerálja és növeli a glutation szintjét a szervezetben. Jó forrásai ennek a savnak a pacal, a marhahús, az élesztő, a brokkoli, a spenót, a kelbimbó, a borsó vagy a paradicsom.

Szelénben gazdag élelmiszerek

A szelén egy nyomelem, amely része az antioxidáns enzimeket alkotó építőelemeknek. Ellengedhetetlen a glutation előállításához is. A nagy mennyiségű szelént tartalmazó élelmiszerek közé tartoznak a tenger gyümölcsei, az osztriga, a diófélék, a tojás, a gomba és a tejtermékek.

Bár a glutationban gazdag étrend a legjobb módja a pótlásnak, gyakran ez nem elég. A kiegészítők segíthetnek. Azonban ismerni kell a részleteket, mert a glutation kényes molekula, és nem minden formája szívódik fel jól.

Fisetin: Új remény a sejtek egészségére

A fisetin egy természetes flavonoid, amely egyes gyümölcsökben és zöldségekben, például az eperben, az almában, a kiviben, a paradicsomban és a hagymában található. Ez a vegyület egyre nagyobb érdeklődésre tart számot potenciális egészségügyi előnyei miatt, különösen az öregedés és a sejtműködés támogatása terén.

Hibák a bőrápolásban

A megfelelő bőrápolás az egészséges és ragyogó megjelenés kulcsa. Mégis sokan követnek el olyan hibákat, amelyek károsíthatják vagy ronthatják a bőrt. Nézzük a leggyakoribb hibákat, amelyeket érdemes elkerülni.

Prebiotikumok: táplálkozás a bélrendszer és az egészség érdekében

A prebiotikumok az egészséges emésztőrendszer fenntartásának egyik legfontosabb tényezői. A probiotikumokkal ellentétben, amelyek közvetlenül élő mikroorganizmusok, a prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, amelyek a bélben élő hasznos baktériumok táplálékául szolgálnak. Miért olyan fontosak, és hol találhatjuk meg őket?

Természetes édesítőszerek: A cukor egészségesebb alternatívája

A természetes édesítőszerek egyre népszerűbbek a finomított cukor alternatívájaként. Édes ízt kínálnak, de gyakran alacsonyabb kalóriatartalommal és jobb táplálkozási tulajdonságokkal. Emellett kíméletesebbek lehetnek a szervezetünkhöz és kevésbé terhelik a vércukorszintet. Milyen típusú természetes édesítőszerek léteznek, és mi teszi őket egyedivé?

Więcej artykułów

Keresse meg a kompozíciót

1 2 3 4 5 6 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z